Elijah villája

Elijah-nak

A mindig nemes és úriember Elijah....azt gondolja, hogy mindez semmiség, és ezek csak tárgyak....pedig mennyire több ez számomra...kifejezi mindazt mennyire ismer kívül és belül egyaránt, mennyire figyel rám és mennyire fontos vagyok neki.
- Jaj Kedvesem, ne szerénykedj, tudod, hogy megérdemled, sőt, még ennél többet is...vagy talán nem szeretnéd, hogy többet a nyakadba ugorjak? - ekkor viszont már csalfán mosolyogtam, mert természetesen tudtam, hogy nem erről van szó...az én szerelmem egyszerűen csak ilyen volt, és pontosan az ilyen cselekedeteivel erősítette meg bennem nap mint nap, hogy évszázadokkal ezelőtt jól döntöttem, amikor hozzákötöttem az életem. Ekkor Elijah, témát váltva, miközben cirógatott egy ajtó felé mutatott. - A szobánk. - Természetesen hozzátette, hogy ezt sem rendezte be és teljes mértékben rám hagyja a lakberendezést.
- Drágám, mindig olyan figyelmes vagy! - jegyeztem meg, majd hozzátettem - De megígérem, hogy nem leszek önző, és igyekszem mindkettőnk ízlésének megfelelni. Már alig várom, hogy elmehessek vásárolgatni! - Ekkor már teljesen belefeledkeztem a lakberendezés és a shopingolás gondolatába, szinte gyermeki lázban égtem. Közben már a két szoba közötti folyosón voltunk, Elijah azonban elém lépett, és elállta a szobába vezető utat. Amikor kérdőn néztem rá, csak ennyit mondott:
- Mielőtt belépnél a hálóba, eligazgatnék valamit odabent. Ne lessen, ha kérhetem! - Ismerve kíváncsi természetem, még az orromra is pöccintett egyet, majd eltűnt a szobában. Én a folyosón maradtam és azon törtem a fejem, hogy vajon miben sántikálhat odabent. Egy újabb ajándék? Hiszen az előbb mondta, hogy a szobát nem rendezte be.... Töprengésemből egy rövidke szó rázott fel: - Jöhetsz! Ezt hallván fogtam magam és beléptem a szobába. Az elém táruló látványtól azonban földbe gyökerezett a lábam. A szoba közepén egy hatalmas franciaágy állt és mindent vörös virágszirom borított, az illatuk betöltötte az egész szobát. Hirtelen szóhoz sem jutottam, csak pislogtam és szerelmem arcát fürkésztem....

Charlottenak

Amikor Charlotte a nyakamba ugrott köszönésképpen hevesen viszonoztam a csókját, de tudtam, hogy ezek pusztán tárgyak és keresve sem mutathatom ki vele, hogy mit érzek iránta, hisz a tárgyak csak azt mutatják, hogy mennyire tele van a pénztárcám, ami kissé sem meglepő tekintve, hogy hány éves vagyok...
- Kedvesem, nem érdemlek ennyi mindent viszonzásképp, hisz ez csak azt jelzi mennyire ismerem az ízlésedet, - félrehúztam a számat nemtetszésem jeléül. - ami - simítottam végig felkarján az ujjaimmal - igen kifinomult.
A másik kezemmel az oldala mentén haladtam végig megállapodva a combjánál. - A mi szobánk - léptem az ajtó irányába észrevétlenül, továbbra is fenntartva a szemkontaktust. - Ezzel a szobával van átlósan. Azt sem rendeztem még be, révén, hogy te vagy a nő a háznál. - elvigyorodtam és az egyik szabaddá vált kezemmel kinyitottam a szoba ajtaját. Akkor már a folyosón voltunk. - Mielőtt belépnél a hálóba, eligazgatnék valamit odabent. Ne lessen, ha kérhetem! - fenyegetően az orrára pöccintettem a mutatóujjammal és otthagytam.
A szobában ugyanaz a vörös rózsaszirmokkal teleszórt kompozíció fogadott, amit már előkészítettem a reggel folyamán. A helység középen egy hatalmas franciaágy volt, a két oldalán egy-egy éjjeli szekrény foglalt helyet, amit előzetesen már kiválasztottam. Akkora tér volt még a szobában, hogy Charlotte kedvére vásárolgathatott bármit. Szerettem a stílusát, ezért sem féltem a kezébe adni a döntés hatalmát, meg egyébként is. A szobában még két másik ajtó is volt, amit magamnak dolgozószobának képzeltem el. Fájdalmas volt arra gondolni milyen sokára fogunk rátérni az ilyen édes, kis apróságokra... Körbenéztem a helységben, ami finom virág illatot árasztott magából; tökéletes. Benyúltam a zsebembe és megigazítottam az ajándékdobozkát. - Jöhetsz!

Elijah-nak

Miután előadtam a kis ruhapörgetős sziluettemet, már tudtam, hogy győztem. Tisztában voltam vele, hogy aljas és nem fair dolog ilyen vetkőzős trükkhöz folyamodni, de sajnos sosem tudtam veszíteni. Szerelmem egy ideig tartotta magát, majd odaszáguldott hozzám, a karjaiba kapott és elindult velem felfelé a lépcsőn. Amikor felértünk az emeletre, lábbal belökött egy ajtót, majd letett. A szoba, amibe beléptem, teljesen üres volt, de rendkívül tágas, egyik oldala tiszta üveg, pont ahogyan szerettem. Tudtam, hogy Elijah azért nem rendezte be, mert rám akarta hagyni a bútorok és a színek kiválasztását, de folytatva a lent megkezdett játékunkat incselkedve reagáltam az egyik lépcsőn tett megjegyzésére:
- Elnézve itt a bútorok számát, nem is tudnék máshol aludni, csak veled. - Na nem mintha én nem éppen ugyanezt szerettem volna.... - Amúgy gyönyörű ez a szoba, nagyon tetszik. - Jegyeztem meg, és elindultam a gardrób felé, amelyet nekem szerelt fel. Amikor kinyitottam az ajtaját, elállt a lélegzetem. Nemcsak hogy egy szekrényt kaptam, hanem egy kisebb szoba nagyságú gardróbot, benne csupa márkás, finom darabokkal. Cipők, a hozzájuk illő táskákkal, kis- és nagyestélyik, koktélruhák, mind az ízlésemnek megfelelő darabok. Na jó, oké, ezzel most levett a lábamról...újfent Elijah-nál a pont. Odaszaladtam hozzá, a nyakába ugrottam és megcsókoltam.
- Köszönöm! - Suttogtam az ajkaiba, majd kicsit elhúzódva tőle kacéran rámosolyogtam és így szóltam:
- Akkor megmutatod a ház többi részét is? Különösen az érdekelne, hol fogunk aludni....

Charlottenak

Az előttem álló nő olyan kívánatos volt, hogy majdnem én magam törtem meg a játékunkat, mikor a rajta lévő ruhát, a maradék anyagot is eltávolította a testéről, amivel gátat szabtam a vágyaimnak. Visszaléptem egy lépcsőfokot és hamiskásan elmosolyodva végigmustráltam Charlotteot. Centiről-centire.Rég nem volt időnk ilyen kéjes pillanatokra. Végigsimítottam az államon, amin kissé már kiserkent a borosta.
- Őszintén szólva - léptem még eggyel közelebb hozzá. - nagyon is ínyemre lenne - odaszáguldottam hozzá és a karjaimba kaptam. - Ha így jelennél meg. - ajkaimmal végigcirógattam a nyakán, beszívtam mennyei illatát. - Nos - kezdtem felfelé venni az irányt az emeletre, karjaimban még mindig Charlotteot tartva.- nem is akármilyen szobát varázsoltam odafönt neked, de - néztem komolyan a szemébe. - velem alszol! - mikor fölértünk lábbal belöktem a fönti erkélyhez második legközelebb eső szoba ajtaját és letéve Charlotteot engedtem, hogy ő lépjen be előbb. A szobában egyedül plusz egy ajtó volt, semmi más, ugyanis azt akartam, hogy Charlotte válassza majd ki a színét, berendezési tárgyait, nekem meg csak egy titkos ajtót, azon belül egy gardróbot kellett beszereltetnem, mert tisztában voltam a drágám ruháinak mennyiségével.
- Odabent találod a ruhád és az álarcod - mutattam az ajtóra. Nehezen, de eleresztettem az idáig végig fogott kezét.

Elijah-nak

A folyópartról egyenesen a villa felé vettük az irányt. Már messziről kiszúrtam, hogy melyik lehet az, visszafogott, de mégis elegáns stílusával kiemelkedett a környező házak közül. Elmosolyodtam, oldalra pillantottam szerelmemre, és csak ennyit mondtam:
- Tetszik! Van jakuzzi vagy med..... - a mondatot viszont már nem tudtam befejezni, mert Elijah megragadott és beszáguldottunk a házba, ahol egyből a falhoz lapítva találtam magam, szája az enyémre tapadt. Mmmmm....ez is tetszik, gondoltam magamban és én is belekapaszkodtam a nyakába, hogy közelebb húzzam magamhoz, ekkor azonban - túl hamar - elhúzódott, és mire kinyitottam a szemem, már a lépcsőfordulóban állt, a nyakkendőjét igazgatta és mintha mi sem történt volna azt mondta:
- Ideje lenne készülődni az alapítói ünnepségre - majd, miután végigmért, hozzátette - A ruhád, igazítsd meg kérlek.
Ekkor vettem észre, hogy a felsőm pántja lecsúszott, és bár Elijah próbált közömbösnek mutatkozni, láttam a szemében a tüzet. Hát jó. Ha játék, akkor legyen játék. Egy gyors mozdulattal kibújtam a felsőmből, és egy szál melltartóban állva megpörgettem a finom ruhadarabot az ujjam körül.
- Remélem felszereltél itt nekem is egy ruhásszekrényt, mivel az összes cuccom a motelben hagytam. És hacsak nem azt akarod, hogy így menjek - fordultam előtte körbe úgy, hogy hajamat egyik oldalról a másikra dobáltam - , akkor szükségem lesz egy rövid, lehetőleg fekete koktélruhára minimum....illetve egy álarcra, hiszen ez egy álarcosbál és gondolom nem szeretnénk idő előtt feltűnést kelteni.....

Charlottenak - a folyópart folytatása

A villába érve, és abban a pillanatban, hogy becsapódott a bejárati ajtó a falnak taszítottam Charlotteot, a feje mögé rakva kezemet tompításképp, ügyelve arra, hogy ne csapódjon akkorát. Hevesen az ajkára tapadtam és muszáj volt vigyorognom elképedt arckifejezése láttán.
- Remélem megvárathatjuk a külvilágot egy kicsit. - Kezem a fülé mögé simult, én pedig beleremegtem az érintésébe, ajkának megízlelésébe. Egy perc múlva már a villa kanyargós lépcsőjének második fokán álltam és úriemberhez méltóan igazítottam meg a nyakkendőmet. - Ideje lenne készülődni az alapítói ünnepségre - megköszörültem a torkomat és pironkodva folytattam: - A ruhád, igazítsd meg kérlek - Charlotte felsőjének pántja lecsúszott a felkarjára és kéjesen tárta fel formás vállát. Imádtam ezt a játékot. És ami a legviccesebb volt benne, hogy Charlotte mintha egy pillanatig komolyan vette volna, vagy mégse?

Elijah villája.